Ugrás a tartalomhoz
Okosan élek

Versenyidő-becslő kalkulátor

Add meg egy korábbi futásod távját és idejét, majd a célversenyt: a Riegel-képlettel becsült időt kapod tempóval, kitevő-érzékenységgel és az érvényességi határok jelzésével – nem ígéretként.

Sport és mozgás Források ellenőrizve: Összeállította: Okosan-Élek szerkesztőség Módszertan

óra
perc
mp

A szokásos érték 1,06. Nagyobb kitevő = nagyobb lassulás a táv növekedésével.

A beírt adatokat csak a számításhoz használjuk fel: nem tároljuk, nem naplózzuk, és nem kapcsoljuk össze a látogatásmérés adataival. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban

Eredmény

Becsült idő: 10 km

52:07

Riegel, k = 1,06

Átlagtempó

5:13 perc/km

11,51 km/h

Tartomány (k = 1,05–1,08)

51:46 – 52:51

az érvényességi tartományon belül

Riegel-görbe: becsült versenyidő024681001020304050Ismert: 5 kmBecsült: 10 kmIdő (perc) a táv (km) függvényében
A Riegel-görbe: a futási idő a táv függvényében a megadott kitevővel. A kiemelt pontok a korábbi eredményed és a becsült célidő; a görbe a tempó fokozatos lassulását mutatja.
Korábbi eredmény átlagtempó 5:00 perc/km (12 km/h)
25:00 / 5 km
Célverseny 10 000 m; a táv a korábbinak 2-szerese
10 km
Riegel-kitevő (k) a szokásos 1,06 érték
1,06
Becsült idő (Riegel) T2 = 1 500 mp × 2,08493 = 3 127,4 mp, egész másodpercre kerekítve
52:07
Átlagtempó a célversenyen 11,51 km/h; 312,74 mp/km
5:13 perc/km
Tartomány a kitevő 1,05–1,08 értékével Riegel idézett értékei: 1,08 élversenyzőkre, 1,05–1,06 40–70 éves férfi szabadidős futókra (Vickers és Vertosick 2016 szerint)
51:46 – 52:51
Érvényességi tartomány: a korábbi idő Riegel (1981): 3,5–230 perc
25 perc – belül
Érvényességi tartomány: a becsült idő Riegel (1981): 3,5–230 perc
52,1 perc – belül
Összehasonlítás: VDOT-modell (Daniels–Gilbert) VDOT 38,3; különbség a Riegeltől: −0:14
51:53

A becslés egy modell, nem ígéret: a Riegel-képlet csak a távot és az időt ismeri, az edzettséget, az edzésmennyiséget, a pályát, az időjárást és a napi formát nem.

Hogyan jött ki ez az eredmény? – a számítás lépései

  1. 1. A korábbi idő másodpercre váltva

    0 · 3600 + 25 · 60 + 0

    = 1 500 mp

  2. 2. A távarány

    D2 / D1 = 10 000 m / 5 000 m

    = 2

  3. 3. A Riegel-tényező: (D2 / D1) a k-adik hatványon

    2 ^ 1,06

    = 2,084932

  4. 4. A becsült idő: T2 = T1 · tényező

    1 500 mp · 2,084932

    = 3 127,4 mp = 52:07

  5. 5. Átlagtempó a célversenyen

    3 127,4 mp / 10 km

    = 312,74 mp/km = 5:13 perc/km

  6. 6. Összehasonlítás – VDOT: oxigénigény / fenntartható VO2max-hányad a korábbi eredményből

    (−4,60 + 0,182258 · v + 0,000104 · v²) / (0,8 + 0,1894393 · e^(−0,012778 · t) + 0,2989558 · e^(−0,1932605 · t)), v = 200 m/perc, t = 25 perc

    = VDOT = 38,31

  7. 7. A VDOT-hoz tartozó idő a célversenyre (felezéses keresés ugyanezen egyenletekkel)

    VDOT 38,31, táv 10 000 m

    = 51:53

Érzékenység: mit változtat a Riegel-kitevő?
Kitevő (k)Becsült időTempóEltérés a megadottól
1,0551:465:11 perc/km−0:22
1,06 (a megadott)52:075:13 perc/km+0:00
1,0752:295:15 perc/km+0:22
1,0852:515:17 perc/km+0:44

Mit számol a versenyidő-becslő kalkulátor?

Egy korábbi futóeredményedből (távolság és idő) megbecsüli, mennyi idő alatt futhatod le a célversenyt. A fő modell a Riegel-képlet, amelynek kitevőjét módosíthatod; a kalkulátor megmutatja az átlagtempót, egy érzékenységi táblázatot arról, mit változtat a kitevő, az érvényességi tartomány (3,5–230 perc) ellenőrzését, és összehasonlításként a Daniels–Gilbert-féle VDOT-modell eredményét. Az eredmény egy modell következtetése, nem ígéret: nem ismeri az edzettségedet, a pályát és az időjárást.

A kapott tempóhoz részidőket a futótempó-kalkulátorban készíthetsz, az edzések pulzuszónáit a pulzuszóna-kalkulátor adja meg.

Hogyan számolunk?

  1. Az eredményed másodpercben: T1 = óra × 3600 + perc × 60 + másodperc.
  2. A távarány: D2 / D1 (mindkét táv méterben; a mérföld 1609,344 m, a félmaraton 21 097,5 m, a maraton 42 195 m).
  3. A Riegel-tényező: (D2 / D1)k, alapesetben k = 1,06.
  4. A becsült idő: T2 = T1 × (D2 / D1)k. A tempó: T2 / D2 (mp/km).
  5. Érzékenység: ugyanezt kiszámoljuk k = 1,05, 1,06, 1,07 és 1,08 értékkel, valamint a megadott kitevővel.
  6. Érvényesség: megnézzük, hogy T1 és T2 a 3,5–230 perces tartományon belül van-e.
  7. VDOT-összehasonlítás: a korábbi eredményből oxigénigényt és fenntartható VO2max-hányadot számolunk, abból VDOT-ot, majd megkeressük a célverseny azonos VDOT-hoz tartozó idejét.
T2 = T1 × (D2 / D1)k  ·  k = ln(T2 / T1) / ln(D2 / D1)
VDOT = (−4,60 + 0,182258·v + 0,000104·v²) / (0,8 + 0,1894393·e−0,012778·t + 0,2989558·e−0,1932605·t)
v = táv / idő (m/perc), t = idő (perc)

Miért így számolunk?

Peter Riegel a nyolcvanas évek elején (American Scientist, 1981; előtte a Runner’s World 1977-es cikke) megmutatta, hogy a világrekordok és a versenyeredmények ideje a távval hatványfüggvény szerint nő: t = a·xb. Ha b = 1, a tempó állandó maradna; a valóságban b nagyobb 1-nél, mert a fáradás miatt a tempó a táv növekedésével lassul. A közkeletű forma az 1,06-os kitevő. Riegel szerint a modell a 3,5 és 230 perc közötti „állóképességi tartományra” érvényes, ami nagyjából az 1500 métertől a maratonig terjedő távokat fedi élversenyzőkre. Lassabb futóknál a maratoni idő meghaladhatja a 230 percet; ilyenkor a kalkulátor figyelmeztet.

A kitevő nem természeti állandó: Vickers és Vertosick (2016) szerint Riegel maga 1,08-at említett élversenyzőkre és 1,05–1,06-ot 40–70 éves férfi szabadidős futókra. 2303 szabadidős futó adatain azt találták, hogy a Riegel-képlet a félmaratonig jól kalibrált, de a maraton idejét alulbecsli: a futók felének legalább 10 perccel gyorsabb maratont jósolt, mint amit elértek. Ezért a maratoni előrejelzést különösen óvatosan kezeld.

A VDOT-modell (Daniels és Gilbert, 1979) másik megközelítés: a versenyeredményből a futó „hatásos VO2max-át” számolja, majd ebből jósol más távokat. Összehasonlításként mutatjuk; ha a két modell több mint 3%-kal eltér, az a bizonytalanság jele.

Az ábra

A grafikon a megadott kitevővel számolt Riegel-görbét mutatja: vízszintesen a táv (km), függőlegesen az idő (perc). A kiemelt pontok a korábbi eredményed és a becsült célidő. A görbe enyhén felfelé hajlik, mert a tempó a távval lassul.

Számolási példák

Ha 5 km-t 25:00 alatt futottál (tempó 5:00 perc/km), a Riegel-képlet (k = 1,06) szerint:

CélversenyBecsült időTempók = 1,05 – 1,08 között
10 km 52:07 5:13 perc/km 51:46 – 52:51
Félmaraton 1:55:00 5:27 perc/km 1:53:22 – 1:58:22
Maraton 3:59:47 5:41 perc/km 3:54:43 – 4:10:14
  • 5 km 25:00 → 10 km: 1500 mp × 21,06 = 1500 × 2,0849 = 3127 mp = 52:07 (5:13 perc/km). A VDOT-modell szerint 51:53.
  • 10 km 50:00 → félmaraton: 3000 mp × (2,10975)1,06 = 3000 × 2,2064 = 6619 mp = 1:50:19.
  • Félmaraton 1:45:00 → maraton: 6300 mp × 21,06 = 6300 × 2,0849 = 13 135 mp = 3:38:55. Ez az érték a fenti okok miatt inkább optimista; számolj kicsit lassabbal.

Mire figyelj még?

  • Maraton: rövid távú (5–10 km) eredményből jósolt maratoni idő gyakran irreális, mert a maraton külön állóképességi felkészülést igényel. Pontosabb a félmaratoni eredmény vagy hosszú edzésfutások tempója.
  • Saját kitevő: ha két korábbi eredményed van (két táv, két idő), számold ki a k = ln(T2/T1) / ln(D2/D1) értéket, és add meg a kitevő mezőben.
  • Pálya, időjárás, forma: a képlet nem ismeri őket; a domborzat, a hőség és a napi forma perceket változtathat.
  • Érvényességi tartomány: a 3,5–230 percen kívüli idők eredménye nem igazolt.
  • A kalkulátor nem edzésterv és nem orvosi eszköz; versenyre való felkészülés előtt, szívbetegség, sérülés vagy gyógyszerszedés esetén kérd szakember tanácsát.

Gyakori kérdések

Mi a Riegel-képlet?

Peter Riegel 1977-ben közölt, 1981-ben (American Scientist) kibővített összefüggése: ha ismered egy távon (D1) elért idődet (T1), a másik távra (D2) becsült idő T2 = T1 · (D2 / D1)1,06. A kitevő a „fáradási tényező”: azt fejezi ki, mennyivel lassul a tempó a táv növekedésével. Ha a kitevő 1 lenne, a tempó állandó maradna.

Mennyire megbízható a becslés?

Közepesen. Vickers és Vertosick (2016) 2303 szabadidős futó adatai alapján a Riegel-képlet a félmaratonig jól kalibrált volt, de a maraton idejét alulbecsülte: a futók felének a megjósolt maratoni ideje legalább 10 perccel volt gyorsabb a ténylegesnél. Az edzettség, az edzésmennyiség, a pálya és az időjárás a képletben nincs benne.

Mekkora táv- és időtartományban érvényes?

Riegel 1981-es cikke szerint a modell az úgynevezett állóképességi tartományra, a kb. 3,5 és 230 perc közötti teljesítményekre vonatkozik. Ez nagyjából az 1500 métertől a maratonig terjedő távokat jelenti élversenyzőkre; lassabb futóknál a hosszú távok ideje könnyen meghaladja a 230 percet, ilyenkor a kalkulátor figyelmeztet.

Miért állítható a kitevő?

Mert a 1,06 kerek, átlagos érték. Vickers és Vertosick szerint Riegel maga 1,08-at említett élversenyzőkre és 1,05–1,06-ot 40–70 éves férfi szabadidős futókra. Ha a két korábbi eredményedből kiszámítod a saját kitevődet (k = ln(T2/T1) / ln(D2/D1)), pontosabb becslést kaphatsz. A kalkulátor érzékenységi táblázata megmutatja, mennyit változtat az eredményen a kitevő.

Mi a VDOT, és miért mutatja a kalkulátor?

A VDOT Jack Daniels futóedző és Jimmy Gilbert oxigénigény-modellje: a versenyeredményből számolt „hatásos VO2max”-érték, amelyből más távok ideje is kiszámítható. Összehasonlításként mutatjuk; ha a két modell eredménye távol esik egymástól, az a bizonytalanság jele.

Maratonra is használhatom 5 vagy 10 km-es eredményből?

Csak óvatosan. A rövid távú eredményből jósolt maratoni idő a Riegel-képlettel gyakran túl optimista, mert a maraton külön állóképességi felkészülést (hosszú futások, heti futómennyiség) igényel. Pontosabb jelző a félmaratoni eredmény vagy a hosszú, tempós edzésfutások tempója.

Rövidebb távra is átszámolhatok?

A képlet matematikailag mindkét irányba működik (D2 < D1 esetén gyorsabb tempót ad), de a rövidebb táv gyorsasági képességet is igényel, amelyet a hosszabb táv ideje nem mutat. Az eredmény inkább felső becslés a tempóra.

Hasznos volt ez a kalkulátor?

Légy te az első, aki értékeli.

Hiteles források

A számítás alapjait az alábbi hivatalos és szakmai forrásokból ellenőriztük, 2026. október 22-i állapot szerint.

Fontos: a kalkulátor tájékoztató becslést ad átlagos értékek és közismert módszerek alapján, nem edzésterv és nem orvosi eszköz. Az eredmény egyénenként eltérhet; új edzésprogram, szívbetegség, vérnyomás-probléma, sérülés vagy gyógyszerszedés esetén kérd az orvos vagy a szakképzett edző tanácsát, és fájdalom vagy rosszullét esetén hagyd abba a megterhelést. Hibát találtál, vagy hiányzik valami? Írj nekünk.

További kalkulátorok