Ugrás a tartalomhoz
Okosan élek

Egyismétléses maximum (1RM) kalkulátor

Add meg a megmozgatott súlyt és az ismétlésszámot: hét közismert képlettel becsüljük az egyismétléses maximumot, megmutatjuk a képletek közti különbséget és a terhelési százalékokat.

Sport és mozgás Források ellenőrizve: Összeállította: Okosan-Élek szerkesztőség Módszertan

kg
ismétlés

A becslés 10 ismétlésig megbízhatóbb; az 1 ismétlés maga az 1RM. Legfeljebb 20 ismétlést fogadunk el.

Mind a hét képletet kiszámoljuk; ez a kiemelést és a terhelési táblázatot dönti el.

A terhelési táblázat kerekített súlyának lépésköze.

A beírt adatokat csak a számításhoz használjuk fel: nem tároljuk, nem naplózzuk, és nem kapcsoljuk össze a látogatásmérés adataival. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban

Eredmény

Becsült 1RM – Epley

93,3 kg

5 ismétlésből, 80 kg-mal

A hét képlet tartománya

90 – 95,2 kg

átlag: 92,4 kg

Eltérés a képletek közt

5,2 kg

5,6% az átlagból

Az 1RM százaléka az ismétlésszám függvényében2468101214161820405060708090100Epley-képlet (%1RM az ismétlésszám függvényében)
A kiemelt képlet görbéje: az 1RM hány százalékával hány ismétlés végezhető (r ≥ 2 tartományra). A pontok az NSCA-tankönyv táblázatának értékei – a két vonal eltérése mutatja a modellek közötti bizonytalanságot.
Epley 80 × (1 + 5 / 30) = 93,33 (Epley B., 1985: Poundage chart)
93,3 kg
Brzycki 80 × 36 / (37 − 5) = 90 (Brzycki M., 1993: JOPERD 64(1):88–90)
90 kg
Lander 80 × 100 / (101,3 − 2,67123 × 5) = 90,97 (Lander J., 1984/85: Maximum based on reps, NSCA Journal 6(6):60–61)
91 kg
Lombardi 80 × 5^0,10 = 93,97 (Lombardi V.P., 1989: Beginning Weight Training)
94 kg
O’Conner 80 × (1 + 0,025 × 5) = 90 (O’Conner B. és mtsai., 1989: Weight Training Today)
90 kg
Mayhew 80 × 100 / (52,2 + 41,9 × e^(−0,055 × 5)) = 95,21 (Mayhew J.L. és mtsai., 1992: J Strength Cond Res 6(4):200–206)
95,2 kg
Wathan 80 × 100 / (48,8 + 53,8 × e^(−0,075 × 5)) = 93,27 (Wathan D., 1994: Load assignment (Baechle: Essentials of Strength Training and Conditioning))
93,3 kg
A hét képlet átlaga csak az összevetés kedvéért; a képletek pontossága gyakorlatonként eltérhet (LeSuer és mtsai. 1997 hét képletet vetett össze fekvenyomáson, guggoláson és felhúzáson)
92,4 kg
Tartomány (legkisebb – legnagyobb) Brzycki – Mayhew; eltérés 5,2 kg (5,6% az átlagból)
90 – 95,2 kg
Érvényességi tartomány a képletek 10 ismétlésig egyeznek jobban (Epley és Brzycki 10-nél azonos); fölötte egyre jobban eltérnek
belül (5 ≤ 10 ismétlés)
Kerekítés a terhelési táblázatban pl. a 80%: 74,67 kg → 75 kg (a legközelebbi 2,5 kg-os többszörös)
2,5 kg-os lépés

Becslés, nem mérés: a képletek átlagos adatokra készültek; az egyéni 1RM eltérhet, ugyanazon %1RM-nél az elvégezhető ismétlésszám egyének között jelentősen szór (Nuzzo és mtsai. 2024: 80% 1RM-nél kb. 2,5, 60%-nál kb. 4,4 ismétlés szórás).

Nem edzésterv: a kalkulátor nem javasol terhelést, sorozat- vagy ismétlésszámot. Új edzésprogram, sérülés vagy betegség esetén kérd edző vagy orvos tanácsát; nehéz súlynál használj segítőt vagy biztonsági tartót.

A legkisebb és a legnagyobb becslés között 5,2 kg (5,6%) a különbség: a valódi 1RM-et ennél pontosabban az ismétlésszám nem árulja el.

Hogyan jött ki ez az eredmény? – a számítás lépései
  1. 1. Epley-képlet

    80 × (1 + 5 / 30) = 80 × 1,16667

    = 93,33 kg

  2. 2. Brzycki-képlet

    80 × 36 / (37 − 5) = 80 × 1,125

    = 90 kg

  3. 3. Lander-képlet

    80 × 100 / (101,3 − 2,67123 × 5) = 80 × 1,13709

    = 90,97 kg

  4. 4. Lombardi-képlet

    80 × 5^0,10 = 80 × 1,17462

    = 93,97 kg

  5. 5. O’Conner-képlet

    80 × (1 + 0,025 × 5) = 80 × 1,125

    = 90 kg

  6. 6. Mayhew-képlet

    80 × 100 / (52,2 + 41,9 × e^(−0,055 × 5)) = 80 × 1,19011

    = 95,21 kg

  7. 7. Wathan-képlet

    80 × 100 / (48,8 + 53,8 × e^(−0,075 × 5)) = 80 × 1,16583

    = 93,27 kg

  8. 8. A hét képlet számtani átlaga

    (93,33 + 90 + 90,97 + 93,97 + 90 + 95,21 + 93,27) / 7

    = 92,39 kg

  9. 9. A képletek közötti eltérés (legnagyobb − legkisebb)

    95,21 (Mayhew) − 90 (Brzycki)

    = 5,21 kg = 5,6% az átlagból

Terhelés az 1RM százalékában (a(z) Epley szerint) és a becsült ismétlésszám
TerhelésSúly (pontos)Súly (kerekítve)Max. ismétlés (képlet)Max. ismétlés (NSCA)
100%93,33 kg92,5 kg11
95%88,67 kg87,5 kg22
93%86,8 kg87,5 kg23
90%84 kg85 kg34
87%81,2 kg80 kg45
85%79,33 kg80 kg56
83%77,47 kg77,5 kg67
80%74,67 kg75 kg88
77%71,87 kg72,5 kg99
75%70 kg70 kg1010
70%65,33 kg65 kg1311
67%62,53 kg62,5 kg1512
65%60,67 kg60 kg1615
60%56 kg55 kg20—

Mit számol az egyismétléses maximum (1RM) kalkulátor?

Az egyismétléses maximum (1RM) az a legnagyobb súly, amelyet egy gyakorlatban szabályos technikával még egyszer meg tudsz mozgatni. Közvetlen mérése sérülésveszélyes lehet, ezért a súly és az ismétlésszám alapján szokás becsülni. A kalkulátor hét közismert képlettel számol – Epley, Brzycki, Lander, Lombardi, O’Conner, Mayhew és Wathan –, a kiválasztottat kiemeli, a többit összehasonlítja, megmutatja az átlagot és a tartományt, és terhelési táblázatot ad: az 1RM különböző százalékai hány kg-ot jelentenek, és hány ismétlést jósol hozzájuk a képlet, illetve az NSCA-tankönyv táblázata.

A kalkulátor nem edzésterv: nem mondja meg, hány sorozatot, ismétlést vagy milyen terhelést kellene használnod. Az edzésenergiát a sport közbeni kalóriafelhasználás kalkulátor, a fehérjeszükségletet a napi fehérjeszükséglet kalkulátor becsüli.

Hogyan számolunk?

  1. Bemenet. A megmozgatott súly (w, kg) és az ismétlésszám (r), amelyet a kimerülésig vagy ahhoz közel végeztél el.
  2. Hét képlet. 1RM = w × szorzó, ahol a szorzót az alábbi képletek adják. Egy ismétlésnél (r = 1) a megmozgatott súly maga az 1RM, ezért nincs becslés.
  3. Átlag és tartomány. A hét érték számtani átlaga, legkisebbje és legnagyobbja, valamint a különbségük kg-ban és százalékban.
  4. Terhelési táblázat. A kiemelt képlet 1RM-jének p százaléka (100, 95, … 60%) kg-ban, a választott lépésközre (0,5; 1; 2,5 vagy 5 kg) kerekítve; mellette a képlet megfordításával kapott maximális ismétlésszám és az NSCA-táblázat értéke.
  5. Érvényesség. 10 ismétlésig megbízhatóbb a becslés; fölötte figyelmeztetünk.
Epley: w · (1 + r / 30)  ·  Brzycki: w · 36 / (37 − r)
Lander: w · 100 / (101,3 − 2,67123 · r)  ·  Lombardi: w · r0,10
O’Conner: w · (1 + 0,025 · r)
Mayhew: w · 100 / (52,2 + 41,9 · e−0,055·r)  ·  Wathan: w · 100 / (48,8 + 53,8 · e−0,075·r)

Miért így számolunk?

Az ismétlésszám–terhelés összefüggést régóta használják az edzésben: minél nagyobb a súly az 1RM-hez képest, annál kevesebb ismétlést lehet elvégezni. A képletek különböző mintákon és különböző matematikai alakban írják le ezt (lineáris: Epley, O’Conner; törtes: Brzycki, Lander; hatvány: Lombardi; exponenciális: Mayhew, Wathan), ezért adnak más értéket. LeSuer és munkatársai (1997) fekvenyomás, guggolás és felhúzás 1RM-jén hasonlították össze hét képletet, és a pontosság gyakorlatonként más és más lehet (az összefoglalók szerint a konkrét gyakorlatra kidolgozott képlet pontosabb). Ezért mutatjuk mindet, és ezért nem „hirdetünk” egyet.

A 10 ismétlés a gyakori határ: az Epley- és a Brzycki-képlet 10 ismétlésnél pontosan egyezik (1,3333-as szorzó), az alatt az Epley nagyobb értéket ad, fölötte a képletek egyre jobban szétválnak. A kitartás és a technika is számít, nem csak az erő. Nuzzo és munkatársai (2024) 269 vizsgálat, 7289 személy adatait elemezve megállapították, hogy az adott %1RM-nél elvégezhető ismétlésszám egyének között jelentősen szór (80% 1RM-nél kb. 2,5, 60%-nál kb. 4,4 ismétlés a szórás), a lábtoló több ismétlést enged, mint a fekvenyomás, a nem, az életkor és az edzettség hatása pedig kicsi. Az NSCA-tankönyv táblázata (Haff és Triplett, 2016: 100% – 1, 95% – 2, 90% – 4, 85% – 6, 80% – 8, 75% – 10, 70% – 11, 65% – 15 ismétlés) a kisebb terheléseknél eltér az újabb adatoktól, ezért mutatjuk mellette a képlet saját értékét is.

Az ábra

Az ábra a kiemelt képlet görbéjét mutatja: vízszintesen az ismétlésszám, függőlegesen az 1RM százaléka, a pontok pedig az NSCA-tankönyv táblázat értékei. A két vonal közti eltérés szemléltetően mutatja a modellek bizonytalanságát, különösen 10 ismétlés fölött.

A képletek különbsége példákon

Súly × ismétlésEpleyBrzyckiLanderLombardiO’ConnerMayhewWathanÁtlag
100 kg × 5 116,7112,5113,7117,5112,5119116,6 115,5
60 kg × 10 808080,475,57578,680,8 78,6
100 kg × 12 140144144,4128,2130135,4141,5 137,6

A 100 kg × 5 ismétlésnél a hét képlet 112,5 és 119,0 kg közé esik (5,6% az átlagból); 12 ismétlésnél a szórás már 128,2–144,4 kg, vagyis az átlag 11,8%-a. A 60 kg × 10 esetben az Epley és a Brzycki is pontosan 80 kg-ot ad.

Számolási példák

  • 100 kg × 5, Epley: 100 × (1 + 5/30) = 116,7 kg. Brzycki: 100 × 36/32 = 112,5 kg; O’Conner: 100 × (1 + 0,025 × 5) = 112,5 kg.
  • 80 kg × 8, Epley: 80 × (1 + 8/30) = 101,3 kg; Brzycki: 80 × 36/29 = 99,3 kg; az átlag 99,8 kg.
  • Terhelési százalék: 116,7 kg 1RM 80%-a 93,3 kg; 2,5 kg-os lépésközre kerekítve 92,5 kg. Az NSCA-táblázat szerint ezzel 8 ismétlés jósolt, az Epley megfordítva szintén 8.

Mire figyelj még?

  • Becslés, nem mérés. A becslés akár 10% vagy nagyobb mértékben is eltérhet a valódi 1RM-től; a gyakorlat, a technika, a fáradtság és a nap formája is számít.
  • Maximum 10 ismétlésig. Magasabb ismétlésszámnál a képletek szétválnak (itt akár 10% fölötti különbség), ezért inkább kevesebb ismétlést (3–8) végezz a becsléshez.
  • Biztonság. Maximális próbálkozáshoz bemelegítés, szabályos technika és segítő vagy biztonsági tartó kell; kezdőként, sérülés vagy szív- és érrendszeri betegség esetén kérd szakember tanácsát.
  • Gyakorlatonként más. Ugyanazon %1RM-nél a lábtoló több ismétlést enged, mint a fekvenyomás; ne vedd át az egyik gyakorlat számait a másikra.

Gyakori kérdések

Mi az 1RM?

Az egyismétléses maximum (1RM, one-repetition maximum) az a legnagyobb súly, amelyet egy gyakorlatban, szabályos technikával egyszer még meg tudsz mozgatni. Az edzésterhelést gyakran ennek százalékában adják meg. Közvetlenül mérni sérülésveszélyes lehet, ezért gyakori az ismétlésszámból való becslés.

Hogyan becsülhető az 1RM az ismétlésszámból?

Ha egy súlyt (w) r ismétlésig emeltél (a kimerülésig vagy annak közelében), a képletek megadják az 1RM-et. Az Epley-képlet: 1RM = w · (1 + r / 30), a Brzycki-képlet: 1RM = w · 36 / (37 − r). Például 100 kg × 5 ismétlés: Epley 116,7 kg, Brzycki 112,5 kg.

Miért adnak a képletek különböző eredményt?

Mert különböző mintákon (egyetemisták, erőemelők, nők, férfiak), különböző gyakorlatokkal készültek, és más a matematikai alakjuk: lineáris (Epley, O’Conner), törtes (Brzycki, Lander) vagy exponenciális (Mayhew, Wathan). 10 ismétlésnél az Epley és a Brzycki megegyezik, 10 alatt az Epley nagyobbat ad; 10 ismétlés fölött a képletek egyre jobban szétválnak. A kalkulátor mindet megmutatja és a szórást is.

Hány ismétlésnél megbízható a becslés?

Általában 10 ismétlésig, és minél kevesebb az ismétlés, annál jobb (de legalább 2). Magasabb ismétlésszámnál a kitartás és a technika is számít, ezért a becslés bizonytalanabb. Az 1 ismétlés maga az 1RM, nem becslés. A kalkulátor 10 fölött figyelmeztet.

Mennyire pontos az eredmény?

Csak becslés. Nuzzo és mtsai. (2024) 7289 személy adatai alapján az adott %1RM-nél elvégezhető ismétlések száma egyének között jelentősen szór: 80% 1RM-nél a szórás kb. 2,5 ismétlés, 60%-nál kb. 4,4 ismétlés. Ezért ugyanaz a súly két embernél eltérő ismétlésszámot jelenthet, és az 1RM-becslés is eltérhet a valódi értéktől: az irodalmi összefoglalók szerint akár 10% vagy annál nagyobb mértékben is. Gyakorlatonként is eltérhet: a lábtoló például több ismétlést enged ugyanazon %1RM-nél, mint a fekvenyomás.

Hogyan használjam a terhelési táblázatot?

A táblázat megmutatja, hogy a becsült 1RM különböző százalékai hány kg-ot jelentenek (pontosan és a tárcsákhoz kerekítve), és hány ismétlést jósol hozzájuk a választott képlet, illetve az NSCA-tankönyv táblázata. Ez tájékoztató kiindulópont: a tényleges edzésterhelést a saját érzeteid, a technika és az edződ véleménye alapján igazítsd.

Biztonságos az 1RM-et tesztelni?

A becslés éppen azért hasznos, mert elkerülhető vele a maximális próbálkozás. Ha mégis tesztelsz, rendszeres edzettség, alapos bemelegítés, szabályos technika és (nehéz súlynál) segítő, biztonsági tartó vagy ketrec javasolt. Szív- és érrendszeri betegség, sérülés vagy kezdő szint esetén kérd szakember (orvos, edző) véleményét.

Hasznos volt ez a kalkulátor?

Légy te az első, aki értékeli.

Hiteles források

A számítás alapjait az alábbi hivatalos és szakmai forrásokból ellenőriztük, 2026. október 22-i állapot szerint.

Fontos: a kalkulátor tájékoztató becslést ad átlagos értékek és közismert módszerek alapján, nem edzésterv és nem orvosi eszköz. Az eredmény egyénenként eltérhet; új edzésprogram, szívbetegség, vérnyomás-probléma, sérülés vagy gyógyszerszedés esetén kérd az orvos vagy a szakképzett edző tanácsát, és fájdalom vagy rosszullét esetén hagyd abba a megterhelést. Hibát találtál, vagy hiányzik valami? Írj nekünk.

További kalkulátorok