Az NVIDIA átállítja az RTX 50-es sorozat gyártását: RTX 5060 előtérben, az RTX 5090 ára az egekben

rtx 5060

Memóriahiány kényszeríti ki a stratégiaváltást

A Blackwell architektúrára épülő RTX 50-es széria bevezetése óta a legnagyobb gondot a GDDR7 memóriaellátás jelenti. Ez az új típusú videómemória valóban nagyobb sávszélességet és jobb mesterséges intelligencia-teljesítményt nyújt, ám a gyártókapacitás egyszerűen nem tudja követni a keresletet. Az NVIDIA ezért kénytelen átrendezni a gyártási prioritásokat: 2026 első felében 30-40 százalékkal csökkentik bizonyos modellek gyártását, különösen a középkategóriás, memóriaigényes változatokat, mint az RTX 5060 Ti 16 GB-os vagy az RTX 5070 Ti-t.

Csúcskategória dominál, árak szárnyalnak

A korlátozott mennyiségű GDDR7-chipeket az NVIDIA a jövedelmezőbb, prémium modellekre koncentrálja. A 32 GB-os RTX 5090 és társai kapják az elsőbbséget, míg a középkategóriában a kisebb, 8 GB-os konfigurációk válnak általánossá. Az RTX 5090 ára már most 3500 dollár felett jár, és egyes becslések szerint akár 5000 dollárig is elszabadulhat 2026-ra. Nem véletlen, hogy némely európai kiskereskedő már fel is függesztette az RTX 50-es kártyák árusítását.

Középkategória lesz a nyerő?

A stratégiaváltás során az RTX 5060 8 GB-os változata kerül középpontba, mivel ez a modell kevesebb memóriachipet igényel, így költséghatékonyabban gyártható. A Super modellek megjelenését határozatlan időre elhalasztották, részben a memóriaproblémák, részben pedig azért, mert az AMD versenytárs GPU-i csak 2027-ben érkeznek meg. Ez hosszabb életciklust jelenthet az RTX 50-es széria számára, ami végső soron stabilabb árakat hozhat a középkategóriában, miközben a csúcsmodellek továbbra is a professzionális felhasználók és AI-specialisták privilégiuma maradnak.

További érdekes cikkek

Google Gemini AI szemüveg

A Google első Gemini alapú AI szemüvege 2026-ban érkezhet

A Google 2026-ban újra megpróbálja meghódítani az okosszemüvegek piacát, ezúttal azonban sokkal átgondoltabb stratégiával és technológiával. A cég bejelentése szerint két különböző modellt készítenek elő: az egyik elsősorban hangalapú interakciókra épít, mikrofonokkal, kamerával és hangszórókkal felszerelve, míg a másik változat már lencsébe épített kijelzőt is tartalmaz. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy navigációs információkat, fordításokat és egyéb hasznos adatokat jelenítsünk meg közvetlenül a szemünk előtt, anélkül hogy mobiltelefont kellene elővennünk. Mindkét verzió a Google saját Gemini

Mit hoz a jövő az MI terén

Mit hoz a jövő az MI terén?

Mesterséges intelligencia 2025–2030: hogyan alakítja át az életünket? A mesterséges intelligencia az elmúlt években kilépett a laborokból, és nagyon gyorsan költözik be a mindennapokba. Már nemcsak okosabb keresést vagy kényelmesebb ügyintézést jelent, hanem új munkafolyamatokat, másféle döntéshozatalt és olyan szolgáltatásokat, amelyek pár éve még sci-finek tűntek. Magyarország sem kívülálló ebben: a 2025–2030-as időszakra meghirdetett hazai irányok célja, hogy az innováció, a felelős szabályozás és az oktatás egyensúlyban haladjon, és az átalakulás ne csak a technológiáról,

OpenAI Prism egy új eszköz a tudományos munka támogatására

Az OpenAI Prism – új eszköz a tudományos munkához

Mi az a Prism? Az OpenAI nemrég bemutatta a Prismot, egy ingyenes platformot, amit kifejezetten kutatók számára fejlesztettek. A lényeg, hogy segíti a tudományos cikkek írását és a csapatmunkát, méghozzá úgy, hogy mesterséges intelligenciát épít bele közvetlenül a munkafolyamatba. A háttérben a GPT-5.2 modell dolgozik, amely szövegeket javít, ellenőrzi az állításokat, és segít az irodalomkutatásban is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem a gép végzi a kutatást helyettünk, csak gyorsabbá és kényelmesebbé teszi a munkát. Miért